top of page
Keresés

Sapiens 2.0, avagy hogyan NE legyünk hatékonyabbak?

Frissítve: 2020. okt. 26.

"Eljött a nap, amit mindannyian vártunk. Az őszi időszak rengeteg új technikai eszköz bemutatójával kecsegtet, és októberben lehull a lepel az év legizgalmasabb újdonságáról, a Sapiens 2.0- ról is.

A fejlesztők részéről a szokottnál is nagyobb titkolózás övezte az új modell fejlesztését, így történhetett, hogy idén semmiféle információ nem szivárgott ki, és így nem enyhülhetett a kíváncsiságunk a bemutató előtt. Valószínűleg ez az oka annak, hogy tömegek várták kedvenc eszközük javított kiadásának leleplezését.

A sapiens 1.0, bár széles körben elterjedt, de a modern kor kihívásaival az utóbbi időben már egyre kevésbé tudtua felvenni a versenyt. Az új technikai környezetben felütötték a fejüket olyan teljesítménybéli hiányosságok, melyek megalapozták a további fejlesztéseket, és végül a sapiens 2.0 piacra dobásához vezettek.

Lássuk a legizgalmasabb új tulajdonságokat!

Az 1.0 egyik legbosszantóbb hiányossága talán az irreálisan hosszú töltési idő volt. Egy napi munka után akár 6-8 órára is alvó módba kellett tenni annak érdekében, hogy ne induljon be az alacsony töltöttségi mód, aminek a teljesítménye mérföldekkel elmaradt a normál működéstől. Az okos nagy testvér, a sapiens 2.0, csupán 1,5 órás töltési ideje hatalmas előrelépést jelent, és egy optimálisabb, szélesebb körben történő felhasználást tesz lehetővé. Az alacsony töltöttségi módot is sikerült kiküszöbölniük a fejlesztőknek, és egy kiegyensúlyabb teljesítményt várhatunk az újabb modelltől.

Bosszantó volt az is, hogy az 1.0 teljesítménye arányosan romlott azzal, hogy hány tevékenységet végzett egyszerre. A modern világban feladatok párhuzamos teljesítése olyan alapkövetelménnyé vált, melynek hiányában joggal minősíthetjük elavultnak az 1.0-t. A fejlesztők észlelték a hiányosságot, és a 2.0-ban már korlátlan tevékenység végezhető párhuzamosan, optimalizálva így a munkafolyamatok hatékonyságát.

A 2.0 egy másik vonzó tulajdonsága, hogy a rendszer egyre kevésbé függ a más készülékekhez történő kapcsolódástól. Az 1.0-nak állandó igénye volt arra, hogy kapcsolatot alakítson ki más eszközökkel, ha pedig ez nem történt meg, az teljesítménye rovására ment. Ez utóbbi, úgy nevezett “ érzelmi komponenst” egészében elhagyták a tervezők a 2.0-ból, és helyette a feladatok tervezését és végrehajtását igyekeztek optimalizálni.

Az 1.0 élménykereső funkciója is a múlt századot idézi, hiszen manapság már jogos elvárás, hogy eszközünk működése teljes egészében praktikai szempontok mentén szerveződjön. Az, hogy teljesítményét hangulati tényezők befolyásolják, melyek nyomot hagynak a felhasználói élményen is, talán az egyik legnagyobb hiányossága a korábbi eszköznek. Joggal várhatjuk el a sapiens cégcsoporttól, hogy temrékeik egy kiegyensúlyozott, állandó és nem utolsó sorban magas színvonalú teljesítményt nyújtsanak, melyet nem befolyásolnak beépített igények, szükségletek. Szerencsére a fejlesztők ezt a kellemetlenséget is sikeresen kiküszöbölték, és már nem kell foglalkoznunk a sapiens 1.0 társas vagy éppen egyéni igényeivel, annak érdekében hogy maximális hatékonysággal, végezze a tevékenységet, melyre megalkották: vagyis fáradhatatlanul dolgozzon. "


Így hangzik a gondolatkísérlet, ami leginkább egy Black Mirror részre emlékeztet, és talán sokkal kevésbé távolni, mint ahogy azt hinni szeretnénk. Riasztó gondolat, de a Sapiens 2.0 fejlesztése igazából már elkezdődött, méghozzá oly módon, ahogyan minden technikai újdonság fejlesztése indul: az emberekben felmerült a változás igénye, a környezeti tényezők fejlődést követelnek.

A "változás igényét" magunkon is észrevehetjük, amikor a mindennapi teendőkkel folyamatos szélmalomharcot vívva a nap végén mégiscsak azt látjuk, ma sem fejeztük be az összes feladatunkat. A logisztikai hadjáratok, a főzés közben küldött munkahelyi e-mailek, szárazsamponos hajmosás és a BKV-ról futva felhívott szeretteink mind-mind szembetűnő példái annak, hogy a sapiens 1.0 elavult rendszer, és hétköznapok kihívásaival egyre nehezebben tudja felvenni a lépést. A környezeti nyomás többet, többet és többet követel. Csalódottak vagyunk, és felmerül a kérdés, hogyan optimalizálhatnánk a teljesítményünket, hogyan nyerhetnénk csak egy picivel több időt?


"Nem hiszem el, hogy erre a feladatra ma sem volt időm. Bárcsak gyorsabb, hatékonyabb lehetnék. Bárcsak beérném 4 óra alvással is. Bárcsak ne számítana a hangulatom... "


Az ilyen és ehhez hasonló önvádló mondatoknak végtelen variációja létezik, és ezek jelentik az első lépést a Sapiens 2.0 felé. A fejlődést követelő környezet adott, hiszen a 21. század információs robbanása felforgatta az életünket, a mai napig javában tart, és üteme exponenciálisan gyorsulni látszik. Ez a felpörgetett világ tesz minket "ideje múlttá".

Környezetünk üzenete a piaci verseny nyomán egyértelmű: többet, jobban, gyorsabban. Egy olyan világban, ahol elmosottá válik a határ a reklámok fiktív világa és a hézköznapjaink között, észrevétlenül másznak be életünkbe ezek a parancsok, és nem csak eszközeink megítélését határozzák meg, hanem saját magunkról alkotott ítéleteinket is. Ami ezután marad, az egy állandó teljesítményfrusztráció és egy kétes vágyakozás "2.0-s énünk" után.

Fontos nyugtázni, hogy ezek a környezeti hatások mindannyiunk életében jelen vannak, ami személyenként változik az az, hogy mennyire jutnak meghatározó szerephez. Hol éljük az életünket, a mókuskeréken kívül vagy belül? Ki tudunk szállni megpihenni? Egyáltalán észre tudjuk venni, hogy mikor van szükségünk szünetekre? Ezek a kérdések lényegesen ritkábban foglalkoztatnak minket, mint azok az előbbiek, amelyek az optimális teljesítmény elérésének lehetőségeit firtatták, pedig az életünk minőségén sokkal inkább ezek tudnak javítani.

bottom of page